A templom építését Cziráky Antal gróf és felesége, Batthyány Mária grófnő határozták el. Terveit az Egri Székesegyház építésze, Hild József készítette, aki az említett székesegyház mintájára kupolás empire stílusú, klasszikus, szép arányú templomot tervezett, amely terveket többek között pesti és bécsi mesterek valósították meg, 1832. és 1834. között. Hild József lovasberényi építésvezető pallérja Katzenbeisser Mihály volt.

Az oszlopos előcsarnokú, kupolás, két tornyú, tágas szentélyű, művészien díszített építmény az egész vidéket uralja. A templom homlokzatán lévő felírás Wéber Antal pesti művésztől való, az aranybetűs szöveg — "MAGNIFICAT ANIMA MEA DOMINUM" — messziről hirdeti, hogy a templomot Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelte fel 1834. szeptember 14-én Horváth János székesfehérvári püspök.

A szentély boltozatát Wágner József pesti mester fiával építette, a márványozást bécsi mesterek készítették el. A keresztelő medence és a szószék márványozása Vogel Frigyes műve. Az asztalalakú monumentális főoltár mögött függő kép Szűz Máriának Erzsébettel történt találkozását ábrázolja, nyugodt, klasszikus stílusban. Festője, Danhauser József bécsi művész.

A templomban lévő csillárt Cziráky Nepomuki János 1859-ben adományozta. Ő hozatta rendbe 1869-ben a szentély átázott boltozati festését és az orgonát is, amelyet 1869. augusztus 3-án villámcsapás rongált meg. Az egyik mellékoltár, a lourdesi Szent Szűz szobra újabb keletű. A sekrestyében őrzött XVIII. századbeli ismeretlen szerzőtől származó Mária képet a régi búcsújárások tették kedvelt emlékűvé.

(Az összeállítás Sterhardt Lászlóné a Berényi Újság számaiban megjelent írásai, valamint a "Száz magyar falu könyvesháza Lovasberény" című könyv alapján készült.)